 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
 |
A „hatvanas évek” emlékezete.Az Oral History Archivum gyűjteményéből. Válogatta és összeállította: Molnár Adrienne. 1956-os Intézet, Bp., 2004.
- „Akkor határozza el, ha vagy már nagyon rosszul mennek a dolgok, vagy felismeri, hogy vigyázat, pillanatokon belül rosszul fognak menni.” (Nagy Tamás, A „hatvanas évek” emlékezete 88. o.) - „Elvégre értem én, hogy nem tűrhető el, ha azt mondják, hogy a téesz rosszul működik, a párttitkár sikkaszt, a funkcionáriusok hazudnak satöbbi, de hogy az írók bánatosak, rossz a közérzetük, fáj a hasuk, miért olyan nagy baj, ha ilyesmit elmondanak.” (Lengyel Balázs Aczél Györgynek, A „hatvanas évek” emlékezete 102. o.) - „Annak idején azt hittem, hogy az egész életem olyan lesz, hogy majd mindig szakállt hordok, és a szabadidőmet klubokban töltöm.” (Pelcz József, A „hatvanas évek” emlékezete 184. o.) - „Mindenki nyakkendőben, fehér ingben, fekete zakóban, de az Illésék olyan zenét játszottak, hogy a tánc megállt. Amikor saját számokat adtak elő, nem táncoltunk, hanem elkezdődött a csápolás. [...] mindenki csődült a színpadhoz, élvezte, hogy van magyar zene is.” (Pelcz József, A „hatvanas évek” emlékezete 184. o.) - „Ugye a Május 1. Ruhagyárban igyekeztek, hogy a ruha olyan legyen, ami az ifjúság igényeivel szöges ellentétben áll. Ha bő volt a nadrágdivat, akkor szűket gyártottak, vagy fordítva.” (Orbán György, A „hatvanas évek” emlékezete 185. o.) - „Emlékszem, akkor játszották a Jancsó-filmeket. Hát mégis ott meztelenkedés, minden - boldogan mentünk megnézni.” (Orbán György, A „hatvanas évek” emlékezete 185. o.) - „Az egyik április 4-én mind a hetvenen elmentünk Visegrádra. Hetvenen! És mind ilyen vad figurák, akik annak idején egyedül is feltűnést keltettek, főleg amikor elkezdtünk énekelni, hogy: „Április 4-ről szóljon az ének...” És hogy ezt mi énekeltük, már majdnem forradalmi tettnek számított...” (Koncz Csaba, A „hatvanas évek” emlékezete 186. o.)
|
|
 
 
Fejlesztette a |