|
|
A család intézményének gyengülése
In: A magyar társadalom életmódjának változásai az 1976-77. évi és az 1986-87 évi időmérleg felvételek alapján, KSH-MTA (Szoc.), Bp., 1990. 6.p.
- 1970 és ’86 között a házasságkötések száma 97 ezerről 72 ezerre csökkent, miközben a válások száma 23 ezerről 30 ezerre nőtt. A csonka családban és állami gondozottként nevelődő gyermekek száma 1977-ről 1987-re 230 ezerről 295 ezerre emelkedett.
- A nőket a család ellátásához kötő hivatás feladására kényszerítő, anyagi és ideológiai nyomás hatását jelzi, hogy a munkavállalási korú női korosztályon belül a dolgozó aktív kereső nők 1960. évi 50%-os aránya 1987-re megközelítette a 75%-ot.
- A 15-69 éves népességen belül a fiatal, 30 év alattiak száma 420 ezerrel kevesebb, a 30-59 éveseké 300 ezerrel több volt 1987-ben, mint 10 évvel korábban.
- 310 ezerrel kevesebb a házasságban élő és 170 ezerrel több az elvált 15-69 éves népesség 1987-ben, mint tíz évvel korábban.
- A csonka családban és állami gondozottként nevelkedő gyerekek száma 230 ezerről közel 300 ezerre emelkedett
- A munkavállalási korú népességen belül az aktív kereső férfiak száma 170 ezerrel csökkent, az aktív kereső nőké 100 ezerrel nőtt 10 év alatt.
- A munkavállalási korú népességen belül nőtt a nappali tagozaton tanulók és a rokkantak, csökkent viszont a gyes-en, gyed-en lévő és háztartásbeli nők száma és aránya.
- A munkavállalási korú nők közül az aktív keresők aránya 1960-ban még 50% volt. 1988-ra ra ez az arány az átmenetileg gyes-en, gyed-en levőkkel együtt 82%-ra emelkedett, ami már csaknem megegyezik a női foglalkoztatottság lehetséges felső határával.
|
|
|